Hőszivattyú

A hőszivattyú fűtés egy költséghatékony és környezetkímélő megoldás családi házak, intézmények számára. A Wagner Solar Hungária Kft. 2004 óta foglalkozik hőszivattyús fűtési rendszerek kiépítésével.

Miért érdemes hőszivattyús fűtésrendszert kiépíteni?

• megújuló energia, így óvjuk környezetünket
• olcsó az üzemeltetése
• fűtésre, hűtésre és melegvíz termelésre is alkalmas eszköz
• a fűtés hőszivattyúval egy kényelmes és biztonságos megoldás (nincs szénmonoxid veszély)

3 féle megoldás közül választhat az, aki hőszivattyú rendszerben gondolkozik. Vannak a víz-víz, a talaj-víz és a levegő-víz gépek. A 3 különböző technológiájú eszköz más-más közegből nyeri ki az energiát. Az elmúlt évek során mindhárom technológiát kipróbáltuk és telepítettük ügyfeleinknél. Így volt arra lehetőségünk, hogy elegendő tapasztalatot gyűjtsünk. A víz-víz és a talaj-víz hőszivattyúk sokkal költségesebb beruházást igényelnek, bizonyos esetben engedélykötelesek. Éppen ezért a levegős hőszivattyúk telepítését javasoljuk, hiszen a beruházás kedvezőbb, kiépítése pedig sokkal egyszerűbb. Nagy előnye ezeknek a gépeknek, hogy kedvezményes villamosenergia tarifa is igényelhető az üzemeltetéshez GEO vagy H tarifa formájában.

Fontos még a megfelelő hőleadó felület kiválasztása is, hogy a hőszivattyúhoz megfelelő működést biztosítsunk. Általában új építésű ingatlanoknál a legegyszerűbb és a leghatékonyabb a rendszer kiépítése, de bizonyos esetekben meglévő ingatlanok fűtési rendszerének felújításnál is megvalósítható a korszerűsítés.

Összefoglalva a hőszivattyús fűtés hűtés az egyik legkorszerűbb megoldás. Igen komplex tervezést igényel amennyiben egy jól működő rendszert szeretnénk otthonukban, így célszerű szakember segítségét kérni! A gépész tervező megfelelően méretezni tudja a hőszivattyús rendszert, így biztosított, hogy a végeredmény egy jól működő fűtési rendszer legyen.

A hőszivattyú árak több tényezőből tevődnek össze.

1. Tervezés, ez mindennek az alapja
2. Hőszivattyú rendszer ár kalkulációjának fontos eleme maga a készülék, amely egy kültéri és beltéri egységből tevődik össze. (monoblokk esetében csak kültéri egység).
3. A hőleadó felület kiépítése szintén az alappillére a komplett rendszernek. Jó megoldás lehet a padlófűtés, mennyezethűtés és/vagy fan-coil is. Mindenképpen alacsony hőmérsékletű felület fűtést célszerű választani, a radiátor kerülendő.
4. A fűtés és hűtés mellett melegvíz termelésre is használhatjuk a készüléket, így szükség van egy megfelelő Használati Melegvíz Tárolóra is.
5. A hőszivattyús fűtés ár esetén még kalkulálni lehet a puffer tartállyal, termosztátokkal, váltószeleppel, tartókonzollal, Wifi modullal, stb.
6. Végezetül ott van még a kivitelezés költsége.

Összeségében úgy kalkulálhatunk, hogy egy levegő-víz hőszivattyú rendszer ár egy 120 m²-es új építésű családi ház esetén 1,8-3,5 millió Ft + ÁFA-ba (hőleadó felületek megléte esetén) kerül kompletten.

Kérjen személyre szabott árajánlatot az ajanlat@wagnersolar.hu címen!

A hőszivattyú kivitelezés költségeit nagyban befolyásolja, hogy meglévő vagy épülő ingatlanról van szó.

Példaként nézzük meg egy új építésű ingatlan hőszivattyús rendszer kiépítését. Egy 120 m²-es új építésű családi ház esetén, a gépészeti helyiségben a hőszivattyús rendszer hidraulikus összeépítése/ráépítése osztó-gyűjtőre 400-800 ezer Ft + ÁFA összegből valósítható meg. Az árat az igényeknek megfelelően felhasznált / beépített szerelvények minősége és mennyiége befolyásolják. A pontos igények és árak meghatározásához, minden esetben helyszíni felmérés szükséges.

A hőszivattyú telepítés árakról érdeklődjön az ajanlat@wagnersolar.hu címen és személyre szabott kalkulációt készítünk Önnek!

A Klímavédelmi Hatóság előírásai alapján, az arra kötelezett berendezések esetén évente szükséges elvégezni egy szivárgásvizsgálatot (beüzemeléstől számítva). Az előírástól függetlenül javasoljuk a többi készülék esetében is évente felülvizsgáltatni a berendezéseket. A hőszivattyú karbantartási költségével évente egyszer kell számolni.

Hőszivattyú karbantartás ár

Cégünk ezt a szivárgásvizsgálatot (egybekötve egy hőszivattyú karbantartással) 45.000 Ft + ÁFA + kiszállási díj ellenében végzi. Ezen éves karbantartásokkal biztosítható a hőszivattyú hosszútávú működőképessége.

A hőszivattyú jósági fokát vagy hatásfokát az alapján határozzuk meg, hogy a befektetett villamos teljesítményhez képest mennyivel nagyobb hő teljesítményt szállítottunk. Mindkét mennyiséget kWh-ban mérve a hányadosuk átlagosan 2-6 között mozog. A hányados teljesítménymutató vagy munkaszám néven is ismert, rövidített de gyakran használt neve fűtésnél COP, hűtésnél EER.

A hőszivattyú teljesítménye COP-ben kifejezve

A teljesítménymutató értéke attól függ, mekkora hőfokkülönbséget akarunk a hőszivattyúval lefedni. Minél kisebb ez a hőfokkülönbség, annál jobb lesz a hőszivattyú teljesítmény mutatója. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a hőszivattyú az alacsony hőmérsékletű fűtőfelületekhez a leghatékonyabb. Mivel a víz hőmérséklete állandónak mondható így átlag hőmérséklete a legmagasabb, a víz-víz hőszivattyúk a leghatékonyabbak, ezek akár a 6 fölötti COP-értéket biztosítanak. A talaj-víz hőszivattyúk COP-értéke alacsonyabb, ez az érték 4-5 között alakul, viszont zárt rendszer lévén a legbiztonságosabb üzemmódot kínálják.

A levegő-víz hőszivattyúk éves COP-értéke a legalacsonyabb, 3,5-4 közötti érték, de nagy előnyük az egyszerű telepítésben rejlik. Mivel az arányszám hőfokfüggő, alacsony külső környezeti hőmérséklet mellett az arány romlik, megközelíti a 2-t.

A korrekt összehasonlítás végett általában több környezeti és fűtési hőmérséklethez adnak meg COP-értéket. Levegő-víz hőszivattyú esetében általában +10°, +7°, +2°, -7°C esetleg -10°C fokos külső hőmérsékletre és 35°, 50°és 65°C fűtőköri víz hőmérsékletre adják meg a COP-értéket. Víz-víz hőszivattyúnál W10 (azaz 10 °C-ra), míg talaj-víz hőszivattyúknál S0 (azaz 0°C-ra) és hasonlóan 35°, 50° és 65°C fűtőköri víz hőmérsékletre adják meg a COP-értéket.

A hőszivattyúk típusát az alapján határozzuk meg, hogy milyen környezeti közegből vonja el a hőt, és milyen közegnek adja át. Ez alapján három típust különböztetünk meg, talajból-, vízből-, levegőből vonják el az energiát és mindhárom víznek adja át. Azért víznek, mert jobb a hőátadási tényezője, mint a levegőnek, és a szállítása is egyszerű, közvetlenül a fűtési rendszerbe vezethető.

Talaj-víz hőszivattyú

A talaj-víz hőszivattyúval (lásd cikkhez tartozó 1. kép) a talajból úgynevezett talaj kollektorokkal, 1,8 m vagy mélyebb árkokból vonjuk el a hőt. Talajszondás megoldás esetén akár 100 m mély kutakat fúrunk, ezekbe egy vagy két pár műanyag csövet helyeznek, majd a kutakat egy speciális betonnal visszatömedékelik. A talaj kollektorban és szondában hőátadó-fagyálló folyadék kering az elfagyást és a készülék károsodását meggátolva.

Víz-víz hőszivattyú

A víz-víz hőszivattyúkkal (lásd 2. kép) a vízből kétféle módon vonhatjuk el a hőt. Természetes vizekből, tó-, folyóba helyezett csöveken keresztül áramoltatjuk a vizet az elpárologtató oldali hőcserélőre, vagy fúrt kúton keresztül a talajvizet keringetjük ugyanígy. Természetesen a vizet szűrve kell használni, hogy a készülék ne károsodjon. A lehűtött vizet nem szabad ugyanabba a kútba visszavezetni, ezért a kutas megoldásoknál minimum két darabra van szükségünk. Tó, folyó esetén ez nem jelent problémát, mert a vízből egy fagyálló folyadékkal zárt rendszerben vonjuk el a hőt.

Levegő-víz hőszivattyú

Levegő-víz hőszivattyúval (lásd 3. kép) a levegőből egy kültéri egység segítségével vonjuk el a hőt. A kültéri egység egy nagy felületű hőcserélő (elpárologtató), melyen keresztül ventillátorokkal áramoltatjuk a levegőt, így növelve a felvehető hőmennyiséget.

A hőszivattyúk bizonyos típusai fűtésre és hűtésre is alkalmasak, ekkor a megfordított körfolyamat biztosítja az energiatakarékos hűtést is, így kiváltható a klíma berendezés. A készülék káros anyagot nem bocsát ki.