Nem háztartási méretű napelemes rendszereknél ajánlott, de a legtöbb esetben kötelező kialakítani a visszwatt védelmet. Főleg 50 kW feletti rendszereknél alkalmazzuk. Azt jelenti, hogy a rendszer saját fogyasztásra termel és nem táplál vissza a hálózatba. Az inverter szabályozásával oldható meg, hogy csak annyi energiát termeljen a rendszer, amennyire az adott pillanatban szüksége van a fogyasztónak. Ha nincs fogyasztás, a rendszer egyáltalán nem termel.

Ha a naperőmű nem táplál vissza a villamos hálózatba, nincs szükség engedélyezési eljárásra sem. 150 kW feletti rendszernél már kötelező a visszwatt védelem.

A visszatáplálást az inverter munkapont eltolásával lehet szabályozni. Sok inverter-szabályozási módszer létezik, de ezek közül a 2 legismertebb a mágneskapcsolós megoldás és az inverterekkel való folyamatos kommunikáció (buszhálózaton).

A mágneskapcsoló az inverter AC oldalára kerül beépítésre. Gyors megoldás, de teljes szabályozás nem érhető el vele. A szabályozás ugyanis az inverter be- vagy kikapcsolásával történik. Lényeges megemlíteni, hogy az inverter visszakapcsolásával a teljes hálózatra kapcsolódás folyamata lezajlik, amely perceket vesz igénybe.

Az inverterekkel való kommunikáció (pl.: egy rs485 buszhálózaton keresztül) lényege, hogy az inverterek összeköttetésben állnak egymással és egy adott utasítással le vagy fel lehet szabályozni azokat. Ennek a kialakítása egyszerűbb, mint a korábban leírt mágneskapcsolós megoldásé. Kevesebb kábelre van szükség és nagyon pontos szabályozást tesz lehetővé. Ennél a megoldásnál nem történik fizikai leválasztás az inverter AC oldalán. A kiépült buszhálózat a visszwatt védelmen kívül alkalmas az inverterek monitorozására is.

A hibrid rendszerek a szigetüzemű (hálózattól független, önálló) rendszerekhez hasonlóan működő, de a hálózathoz csatlakoztatott rendszerek. Képesek önálló rendszerként és hálózatra visszatáplálós rendszerként működni. Ez a két lehetőség esetükben működhet külön-külön és egyszerre is.

A megtermelt többletenergia elsősorban az akkumulátorban kerül elraktározásra, majd, ha teljesen feltöltött az akkumulátor, megkezdődik a visszatáplálás a hálózatba. Az akkumulátorban tárolt energia a napelemes termelés szempontjából kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén, vagy éjjeli órákban felhasználható, majd az akkumulátor lemerülése után további energiát biztosít az elektromos hálózat.

A „backup” hibrid rendszerek előnye, hogy egy esetleges áramszünet esetén is van áramellátás, azt azonban fontos tudni, hogy ez nem szünetmentesen történik meg. Van egy úgynevezett átkapcsolási idő, melynek ideje körülbelül 1 percet vesz igénybe.

Jelenleg a hibrid rendszerek engedélyezése Magyarországon még nem lehetséges. Hibrid invertert azonban lehet telepíteni és üzemeltetni napjainkban is, hagyományos, hálózatra tápláló inverterként. Bár a hibrid funkció így nem használható, de várható előrelépés a hibridek ügyében. Ez esetben a már meglévő inverterrel, újabb engedélyeztetési procedúra és költségek nélkül működhet a rendszer minden előnyös funkciójával.

Legfontosabb alkotóelemei:

1. hibrid inverter
2. akkumulátor vagy akkumulátorok (energiatárolás)
3. áramszünet esetén működésbe lépő biztonsági leválasztó

Jelenleg a hibrid rendszerek engedélyezése Magyarországon még nem lehetséges, a hibrid inverterek csak normál üzemmódban használhatók. Azonban azok a hibrid inverterek, melyek rendelkeznek „backup” kimenettel, egy külön, erre a célra kialakított csatlakozó segítségével áramszünet esetén is biztosítanak áramot korlátozott teljesítményben. Amikor a hálózatban ismét folyik áram, a „backup” csatlakozóban már nem lesz elérhető.

• 50 kW és 150 kW közötti, hálózatba visszatápláló rendszerek feltétele az építési engedély;
• a fenti esetet leszámítva 500 kW alatti rendszerekhez nem szükséges építési engedély;
• 500 kW feletti rendszerhez azonban már kötelező építési engedélyt szerezni.

Abban az esetben sincs szükség építési engedélyre, ha a csatlakozási ponton az összesített kiserőműi csatlakozási teljesítmény nem haladja meg az 50 kVA-t.

Fontos, hogy mentesség esetén is meg kell felelni a műszaki, biztonsági követelményeknek és az építésügyi jogszabályoknak, ideértve a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet is, illetve az országos településrendezési és építési követelményeket.

1. Projektelőkészítés:

1. Szükséges földterület (kisebb rendszerek esetén tetőfelület) kijelölése;
2. Helyszíni felmérés (környezeti adottságok felmérése);
3. Tervek készítése a helyszíni felmérés alapján;
4. Földhasználati vagy földterület adás-vételi szerződés szakmai támogatása;
5. Csatlakozási igénybejelentés elkészítése;
6. MEKH engedélyeztetési eljárás ügyintézése, amennyiben szükséges;
7. Üzleti terv készítése a projektfinanszírozáshoz

2. Műszaki tervezés és engedélyeztetés:

1. Hálózati csatlakozási tervek elkészítése;
2. Engedélyeztetés (MKEH), építési engedélyes tervezés;
3. Engedélyeztetés (MKEH), vezetékjogi engedélyes tervezés;
4. Építészeti és villamos kiviteli tervek elkészítése;
5. A fentiekhez kapcsolódó műszaki ügyintézés, hatósági egyeztetés

A napelemes rendszer méretének növekedésével az üzemeltetési és karbantartási költségek arányaiban nézve csökkennek.

Korábban 260W-os panelekkel számolva közel 2000 db panel kellett egy 500 kW-os rendszerhez, amely körülbelül 1-1,5ha területet foglalt el. A jelenlegi 400W – 500W-os panelekkel ez közel 50%-os panelszámcsökkenést jelent, így arányosan kevesebb helyet is foglal ez a földre telepített rendszer.

Egy ekkora méretű napelemes rendszer esetén a panelek bekoszolódása jelentős mértékű teljesítményromlást tud okozni, ezért érdemes a karbantartással, tisztítással megelőzni azt.

Egy napelempark működése zajmentes és automatizált, valamint károsanyag-kibocsátás nélküli, így az üzemeltetés területe kiváló lehet állatok legeltetésére, méhészkedésre.

• kizárólag napközben képes termelésre
• hozama erősen függ az időjárástól
• viszonylag nagy földterületet foglal el