Szellőztető
Előnyök
Mit tehetünk lakásunk tiszta levegőjéért?
A jól szigetelt ház szinte légmentesen le van zárva, a korábban meglévő természetes szellőzés – a nyílászárók mentén, az apró réseken vagy akár a falakon keresztül – eltűnik. Ezáltal az épület egy dunsztos üveghez lesz hasonlítható. A benne tartózkodó emberek kipárolgása, a bútorok és növények párolgása, valamint a fürdés, teregetés, főzés közben keletkező gőz megragad és lecsapódik a házban. Ezzel biztosítva tökéletes táptalajt a penésznek, valamint elősegíti a légúti megbetegedések kialakulását
Rendszeres szellőztetéssel sem oldhatjuk meg a problémát, mert ekkor a hőszigetelés ellenére is nagymértékben lehűlhet a szoba, valamint a kinti poros, párás levegőt engedjük be. Erre a célra fejlesztették ki a hővisszanyerő szellőztető rendszereket. A benti meleget nem engedik ki, szűrik a beszívott levegőt és párátlanítják az épületet.
Egészségügyi veszélyek
A penész kialakulásához 75%-os páratartalom és körülbelül három nap szükséges. Téli időszakban a levegő relatív nedvességtartalma 50-65% 22°C hőmérséklet mellett. Azonban a főzés, mosás, takarítás, növénylocsolás mind növelik a páratartalmat, és téli időszakban zárt ablakok mellett, így bőven meghaladhatja a 75%-ot. Ekkor kellemetlen dohos szagot érezhetünk, ez a penészedés első jele. Az emberek felénél szempanaszok, köhögés, torokfájás, viszketés, bőrpír is jelentkezhet.
A nem megfelelően szűrt szellőztetés elősegíti a poratkák elszaporodását. Ezek az élőlények 0,3 mm hosszúak, a 18-25°C hőmérsékletet kedvelik, és emberi elhalt hámsejtekkel táplálkoznak. Egy ember naponta 1,5 g hámréteget vet le, ez 1 millió atka számára elegendő 1 napra. Egy gramm házi porban 10 000 atka is található. Az emberre nem is az atka, hanem annak ürüléke jelent veszélyt, ugyanis az a tüdő mélyére is lehatol és lerakódik. Ez fejfájást, álmatlanságot, asztmát is okozhat. Belátható, hogy a szellőztetés nagyon fontos az egészség megtartásához. A szellőztetőkészülékekkel a pára 55% körül tartható, és a szálló por nagy részét kiszűri. Megfelelő tisztaságú levegő biztosítása esetén az ember akár 8 évvel tovább élhet.
A friss levegő titka
Egy ember naponta megközelítőleg 9000 liter levegőt lélegzik be. Szabvány szerint min. 20 m3/óra/fő levegő beszívása kötelező a helyiségbe, ha nem jellemző a dohányfüst és a gyertyaégetés. Dohányzó helyiségek esetében 50 m3/óra/fő légszállítás a kötelező. Így 0,2%-on tartható a levegő szén-dioxid szintje, míg a páratartalom 55% körül marad. A szoba vagy épület szellőztetését 0,3-0,5 közötti tényezővel végezzük – ez azt jelenti, hogy óránként az épület, szoba térfogatának 30-50% át felfrissítjük.
A szellőztető rendszer kiépítésénél úgy helyezzük el a befúvó és elszívó csöveket, hogy friss levegőt a hálószobába, dolgozó szobába, nappaliba fújunk, míg a konyhából, fürdőszobából, mosókonyhából és a wc-ből elszívjuk az elhasznált levegőt.
A szobákba jutó légmennyiséget a csövek keresztmetszetével vagy különleges légáramlás szabályzó befúvó szelepekkel szabályozzuk. A készülék külső levegő beszívása lehetséges előhűtő-fűtő kaloriferen keresztül is. Ez télen előmelegíti, nyáron előhűti azt. A hagyományos levegő beszívás és kifúvás, vagy falon keresztül, vagy tetőn keresztül történhet.