Miért válasszam a Hőszivattyút? I/IV

Hőszivattyú

Olvasási
idő:
8 perc

MIért fontosak a megújuló energiaforrások?

Az energiafogyasztásunkban a fosszilis energiahordozók magas aránya súlyos környezeti következményekkel jár, mivel ezek elégetésekor jelentős mennyiségű káros anyag, például kén-dioxid és nitrogén-oxid kerül a levegőbe. Nincs ez másképp lakóterek fűtésekor, a fosszilis energiahordozókkal történő fűtés jelentős mértékben hozzájárul a káros anyagok kibocsátás mellett a karbon-lábnyom növeléshez. Az olaj- és gázforrások korlátozott rendelkezésre állása miatt a fosszilis energiahordozók magas részaránya az energiaellátásban szintén problémát jelenthet.

Az energiatermelés jövőbeli módjai egyre inkább a megújuló energiaforrások és az újonnan felfedezett előállítási eljárások felé mozdulnak el; a megújuló energiaforrások korlátlanul elérhetők és intelligens módon hasznosíthatók. Ez különösen igaz a földben, talajvízben és levegőben tárolt környezeti hőre.

Mi a hőszivattyú?

A hőszivattyú tulajdonképpen olyan „szállító készülék”, amely a környezeti rendelkezésre álló energiát magasabb hőmérsékletre emeli: elvonja a talajkéregben, vízben (például talajvízben) vagy levegőben tárolt hőenergiát, majd ezt hajtóenergia segítségével hő formájában adja le a fűtési és melegvíz-készítési körfolyamat számára. A hő nem áramolhat egy hidegebb testről egy melegebbre; mindig a magasabb hőmérsékletű testről áramlik a hidegebbhez (a termodinamika második törvénye szerint). Ennek következtében a hőszivattyúnak a környezetből felvett hőenergiát hajtómotor árama felhasználásával kell a fűtés és melegvíz-készítés számára szükséges hőmérsékletre emelnie.

Mit kell figyelembe venni a tervezéskor?

A hőszivattyú tervezése összetett folyamat, mivel a hagyományos, gázkazánoknál alkalmazott megoldások  és számítások nem működnek megfelelően. Mindenképpen javasolt szakember bevonása.

A megfelelő teljesítmény kiválasztásához elengedhetetlen az épület hőigény meghatározása; ezt befolyásolhatja az építőanyagok minősége, a szigetelések minősége, típusa és vastagsága, a nyílászárók állapota, illetve a hőleadó felületek minősége és aránya. Az épület hőigényének meghatározására vannak tapasztalati adatok, amelyek lehetővé teszik az épület életkora alapján a hőszükséglet kiszámítását. Ezek a specifikus igények általában a fűtendő felületre vonatkoznak, ami megadja a hőigényt 1 négyzetméterre (W/m²), vagy a kifűtendő légköbméterre, ami a hőigényt kifejezi 1 köbméterre (W/m³).

Ezen felül fontos megkülönböztetnünk az épület életkorát és a hozzá kapcsolódó építési technológiát, valamint a korszerű technikai előírásokat. Bármilyen hőtermelő berendezés beépítésekor – és ez alól a hőszivattyú sem kivétel – figyelembe kell venni az építési és energetikai előírásokat, valamint a szabványokat, amelyek érvényesek voltak az építés kezdetekor. Emellett fontos figyelembe venni a különböző épülettípusok eltérő felhasználási módjait is, mivel ezek különböző hőigényeket eredményeznek.

Megújuló energia kulcsrakészen szakértőtől

A teljesítményt befolyásolhatja még az adott épület környezeti adottsága, például az épület fekvése, elhelyezkedése. Eltérő teljesítményt nyújt egy városi/belvárosi környezet és egy falusi, városszéli környezet is. Az erős szél, a szomszédos beépítés/beépítettség is befolyásoló tényező, továbbá szükséges lehet a déli tájolás is, ha szükséges lehet a napenergiás rásegítés.

Ide tartozhat továbbá még a telek nagyság, a telek elhelyezkedése (tájolás, tengerszint feletti magasság), és a környező topográfia (hegyek, dombok). Kevesen gondolnak rá, de talajkollektoros megoldás esetén a természetes árnyékolók (fák, növények) is ronthatnak a hatásfokon, hiszen nyáron nem engedik felmelegedni a talajt, így télre nem lesz elég energiatartalék.

Talaj-víz hőszivattyús rendszerek

Ezen felül a hőszivattyú típustól függően befolyásoló tényező lehet a talajminőség, a talajtípus, az esetleges szomszédos kutak és mélyfúrások, a közelben lévő talajvízhasznosítások, a talajvíz fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele, a talajvíz mennyisége…

A hőszivattyúval történő belső klímaszabályzás napjaink egyik legmodernebb megoldása, ami számos előnnyel jár! Keressen minket bizalommal!

Árajánlat

A hozzávetőleges számításhoz azért nézzünk egy példát!

Adott egy 150m2-es, újépítésű, korszerűen szigetelt ház, nincs extrém széljárás, topográfia, stb. Tapasztalati úton ismerjük, hogy megközelítőleg 60W/m2 értékkel érdemes számolni, így 60*150=9000W, tehát 9kW teljesítmény szükséges. Ez a teljesítmény azonban csak 0 Celsius fokig érvényes, -7 Celsius fok esetében a leadott teljesítmény már csak 6kW, tehát 12-13kW teljesítménnyel érdemes számolni. Amennyiben a tél extrém hideg (tartósan -15 Celsius fok), ez az érték könnyen megnőhet 16-20kW-ra is…

Mekkora hőszivattyú kell? Érdemes túltervezni?

Röviden, nem.  Tapasztalataink szerint a rásegítés jóval olcsóbb, mint egy túltervezett rendszer.

  • Magyarországra nem jellemzőek a tartós extrém hidegek. Természetesen előfordulhatnak, de amikor nulla fok körül van a külső hőmérséklet, akkor egy például 24kW-os hőszivattyú kikapcsol-bekapcsol, ez pedig kiadásokkal jár.
  • Egy 16kW-os hőszivattyú esetén extrém hidegben teljes kihasználtsággal fog működni a berendezés, és lehet, hogy szükség lesz rásegítő/kiegészítő fűtésre, azonban ez csak néhány napig tart. Amint a hideg mérséklődik -5 és 10 Celsius fok közé, akkor a 16kW-os hőszivattyú is esetenként lekapcsolhat.
  • 9kW teljesítmény esetén is (ez elég szokott lenni egy 150m2-es, újépítésű, korszerűen szigetelt házra) a rásegítés összege (6kW rásegítés esetén), napi 10 órás fűtéssel számolva megközelítőleg 2500 forint (6kW * 10h * 36,9Ft).
  • Fontos megemlíteni, hogy több cég, például a Panasonic rendelkezik olyan szabadalommal, ami -20 Celsius fokig tartja a kiírt teljesítményt hőszivattyús üzemben (elektromos fűtésrásegítés nélkül), tehát a fentebb említett teljesítmény növekedések leginkább a régebbi modelleket jellemzik.

 

Panasonic hőszivattyúk

Látható, hogy a hőszivattyú nagyon összetett rendszer, és minden egyes kialakítás egyedi tervezést igényel. Talán némi támpontként szolgálhat, hogy korszerű anyagokból épült, új ingatlan esetén átlagosan 20-23 Watt/m³ vagy 60-65 Watt/m2 teljesítmény szükséges, de természetesen ez csak egy durva közelítés. A hozzávetőlegesen megadott hőigény csak becslés, és nem helyettesítheti a részletes hőszükséglet számítást!

A hőszivattyúk fogyasztásáról ebben a cikkünkben olvashat tovább: LINK

Mi a Wagnersolarnál vállaljuk a hűtési/fűtési rendszerek megtervezését és kivitelezését is, így Ön biztosan a legoptimálisabb megoldással tud átállni fenntartható belső hőmérséklet szabályzásra! Keressen minket bizalommal!

Árajánlat

Cégünk számokban

jelentős szakmai tapasztalat

22 év

TAPASZTALAT

többezer telepített napelem rendszer, hőszivattyú rendszer

5500

TELEPÍTETT RENDSZER

többmillió kWh megtermelt energia

140,698,000

MEGTERMELT ENERGIA (KWH)

környezetbarát megújuló energia alkalmazás

45,047

TONNA CO2 MEGTAKARÍTÁS

országos hálózat

3 iroda

ORSZÁGSZERTE