...

Napkollektor

...

Napelem

...

Hőszivattyú

...

Pellet kazán

...

Pellet Kandalló

...

Faelgázosító kazán

...

Faapríték kazán

...

Szellőzéstechnika

...

Medencefűtés

...

Elektromos fűtés

Hőszivattyús szaktanácsadónk várja hívását: +36 27 548 440

A hőszivattyúról röviden


Energiatakarékos, költséghatékony, a jövőben is biztos és környezetkímélő – ezek a lényeges értékek, amivel egy modern és szakszerűen telepített hőszivattyú kitüntet. Fűtésre, hűtésre és használati melegvíz előállításra használható hőszivattyúk meghatározó előnyöket kínálnak. A rendszer nagyon egyszerű: a hőszivattyú a környezet hőjét használja fel, ami a természetes hőforrásokban, levegőben, vízben és földhőben tárolódik. Ennek a környezeti energiának a legnagyobb része napenergiából származik, kisebb része a föld belső hője. Ezek a megújuló energiák magasabb szintű kiforrott technológiát igényelnek, és fűtési illetve hűtési célra alkalmazhatók.

Hőnyerés a természetből


A hőszivattyú funkciómódjainak alapja a környezet, - a levegő, talajvíz és föld – megújuló energiaforrásokból vonja el a hőt és ezt továbbítja a fűtési rendszerbe. A mindenkori hőnyerő közeg, ahonnan kinyerjük a hőenergiát, meghatározza hőszivattyú fajtáját.

 

Melyik hőszivattyús rendszerhez illenek legjobban a helyi viszonyok? A Wagner Solar Hungária műszaki tanácsadói tisztázzák a hőnyerő közeg helyi lehetőségeit. Azonkívül felmérik az épület alapterületét, fajtáját, méretét és a hőtechnikáját, a hőleadó oldal fajtáját és munkahőmérsékletét, mivel ezek meghatározó szerepet játszanak a rendszer működésében.

 

Tipp: A legnagyobb hőmérsékletű hőnyerő közeggel érhető el a legjobb jósági fok, ezzel a legalacsonyabb fűtési költség.

 

1. Hőnyerő közeg: víz

 

A talajvíz néhány méter mélyen helyezkedik el, ennek viszonylag egyenletes a hőmérséklete és a megléte, így megvalósítható a hosszú éves működés (engedélyköteles). Az állandó hőmérsékletű +8-12°C-os talajvíz garantálja az optimális fűtési üzemet. A hőnyeréshez szükséges vizet egy nyerő kútból kiszivattyúzzák, mely a hőszivattyúban lehűl és a lehűtött vizet egy másik kútba (elnyelő kút) vezetik vissza. A nyerő kút és az elnyelő kút között 15 méter távolságnak kell lennie. A vizet egy búvárszivattyú termeli be a hőszivattyúba, mely az épületben helyezkedik el. 

 

2. Hőnyerő közeg: talaj

 

A földfelszínben rejlő geotermikus energia 98%-a a Napból származik. Ennek hasznosítása végett úgynevezett talajkollektorokat vagy szondákat helyeznek el abba a rétegbe, ahonnan ki akarják termelni a hőt. A kollektorok vagy szondák műanyag csövekből készülnek, melyekben egy hőátadó-fagyálló folyadék (hőközvetítő folyadék) található. Ezt a folyadékot (közvetítő közeget) egy osztógyűjtő szerelvényen keresztül vezetik be a hőszivattyúba. Többféle közvetítő közeg használható fel a talajkollektoros rendszereknél: Sole (etilén glykol alapanyagú folyadék) vagy direkt elpárologtatású (közvetlenül a munkaközeg kering a talajkollektorokban).

 

3. Hőnyerő közeg: levegő

 

Ha nincs lehetőség a talaj vagy a talajvíz felhasználására, mint hőnyerő közeg, akkor a levegőt is lehetséges felhasználni. Ezt a hőforrást általában kiegészítő fűtéssel szokták alkalmazni, elsősorban bivalens módban. A levegős hőszivattyú -25oC-ig képes kivonni a külső levegőből a hőmennyiséget.

A levegős (levegő-víz) hőszivattyúk döntő többsége osztott rendszerű, azaz a kültérben van elhelyezve az elpárologtató eszköz ami a levegőből vonja el a hőt, míg az épületben egy beltéri egység kerül elhelyezésre.

Azonkívül az OCHSNER ajánlja a Split eszközök használatát: a hőszivattyú a házban védett helyen van elhelyezve és az elpárologtató része a szabadban van elhelyezve.


Hogyan válasszunk hőszivattyút?

Elpárologtató és kondenzátor


A hőszivattyúra működése szempontjából úgy tekinthetünk, mint egy hűtőgépre, a különbség annyi, hogy ez nem csak hűt, hanem fűtésre is alkalmas. Alacsonyabb hőmérsékletű környezetből vonja el a hőt, és magasabb hőmérsékletű közegbe táplálja be.

A hőszivattyú működése


A készülék egy speciális kompresszort, két nagy felületű hőcserélőt, és egy expanziós, más néven nyomáscsökkentő szelepet tartalmaz. Ezek a szerelvények egy hűtőkört alkotnak melyben egy munkaközegnek nevezett anyag kering. A munkaközeg olyan anyag, amely alacsony nyomáson folyadék halmazállapotú és nagyon alacsony hőmérsékleten képes elpárologni. Ha elpárolgott, a nyomásnövekedés hatására erőteljesen megemelkedik a hőmérséklete mely a környezetből elvont és a sűrítésre használt energiát is tartalmazza. Ha egy olyan közeggel találkozik, aminek a hőmérséklete alacsonyabb, akkor ennek átadja a hőjét, ettől pedig kondenzálódik, azaz ismét folyékony halmazállapotú lesz, mely megint képes lesz elpárologni. Ezt a tulajdonságot használják a hőszivattyús technikában. 


A kompresszorhoz viszonyítva egy alacsony és egy magas nyomású kör található, mindkettőben egy hőcserélővel. Az alacsony nyomáson a hőcserélőt elpárologtatónak hívják, ezen keresztül vonják le a hőt a környezetből. A magas nyomású oldalon a hőcserélőt kondenzátornak nevezik, ezen keresztül adja le a munkaközeg a környezetből elvont hőt. A kompresszor egy körfolyamatot tart fenn, azaz tartja mozgásban a munkaközeget. Az elpárologtatóban a munkaközeg a környezetből elvont hő hatására elpárolog, hideg gáz lesz belőle. A hideg gázt a kompresszor besűríti, ettől erőteljesen felmelegszik és felveszi azt az elektromos energiát is, amelyet a kompresszor működésére fordítottak. A forró gáz a kondenzátornak nevezett hőcserélőben leadja a felvett energiát, ekkor meleg folyadékká válik. A meleg folyadék nyomása még magas, ezt egy nyomáscsökkentő szelepen keresztül vezetik, a nyomás leejtésekor a munkaközeg hirtelen lehűl és kezdődik ismét a körfolyamat a munkaközeg ismételt elpárologtatásával.


A folyamat bonyolultnak tűnik, ennek ellenére egy biztonságosan, karbantartásmentesen működő készülékről beszélünk. A rendszer tervezése viszont komoly hidraulikai és hűtőköri ismereteket igényel.


Kérdése lenne? Hívja ügyfélszolgálatunkat a +36 27 548 440-es telefonszámon!


Olimpia hőszivattyú

Panasonic hőszivattyú

A hőszivattyú működési elve


A hőszivattyú egy nagy teljesítményű ún. Scroll kompresszort és két hőcserélőt tartalmaz, melyeket körvezeték köt össze. A kompresszor a csővezetékben olyan munkaközeget keringet, melynek igen alacsony a forráspontja, csak nagy nyomás alatt cseppfolyósodik, kis nyomáson és alacsony hőmérsékleten elpárolog. A munkaközeg az ózonpajzsra nem ártalmas, nem gyúlékony, mérgező anyagot nem tartalmaz.

A hőszivattyú működési elve


A folyamatábra indításához kérjük húzza az egeret a kép fölé!



A munkaközeget egy kompresszor tartja mozgásban. A hideg oldali (jobb) hőcserélő előtt a folyékony halmazállapotban lévő munkaközeg nyomását egy nyomáscsökkentő (expanziós) szelep leejti 1,7 bar-ra. Ekkor a munkaközeg hevesen elpárolog, -2°C-ra lehűl és a párolgáshoz szükséges hőt a hőcserélő másik oldalán átfolyó környezeti közegből (levegőből, talajból, vízből, szennyvízből stb.) vonja el, annak lehűtésével. A 3°C-ra felmelegedett munkaközeget a kompresszor besűríti 13,5 bar nyomásra, melynek következtében a lecsapódó munkaközeg felmelegszik 73,5°C-ra. A lecsapódásnál felszabadul az a hő, melyet a környezetből elvont, megnövelve a kompresszorba betáplált és hővé átalakult energiával. Mindezt az energiát a másik hőcserélőn áthaladva átadja a fűtési rendszerben keringő fűtőközegnek.

Ismerje meg az általunk forgalmazott hőszivattyús rendszereket!

Olimpia hőszivattyú

Panasonic hőszivattyú


Ügyfélvélemények

Wagner Solar Hungária Kft. számokban

2000+

telepített rendszer (db)

16 év

tapasztalat

96729600

összes megtermelt energia (kWh)

33855 tonna

széndioxid-megtakarítás