|
||||||
![]() |
A készülék egy speciális kompresszort, két nagy felületű hőcserélőt, és egy expanziós, más néven nyomáscsökkentő szelepet tartalmaz. Ezek a szerelvények egy hűtőkört alkotnak melyben egy munkaközegnek nevezett anyag kering. A munkaközeg olyan anyag, amely alacsony nyomáson folyadék halmazállapotú és nagyon alacsony hőmérsékleten képes elpárologni. Ha elpárolgott, a nyomásnövekedés hatására erőteljesen megemelkedik a hőmérséklete mely a környezetből elvont és a sűrítésre használt energiát is tartalmazza. Ha egy olyan közeggel találkozik, aminek a hőmérséklete alacsonyabb, akkor ennek átadja a hőjét, ettől pedig kondenzálódik, azaz ismét folyékony halmazállapotú lesz, mely megint képes lesz elpárologni. Ezt a tulajdonságot használják a hőszivattyús technikában.
A kompresszorhoz viszonyítva egy alacsony és egy magas nyomású kör található, mindkettőben egy hőcserélővel. Az alacsony nyomáson a hőcserélőt elpárologtatónak hívják, ezen keresztül vonják le a hőt a környezetből. A magas nyomású oldalon a hőcserélőt kondenzátornak nevezik, ezen keresztül adja le a munkaközeg a környezetből elvont hőt. A kompresszor egy körfolyamatot tart fenn, azaz tartja mozgásban a munkaközeget. Az elpárologtatóban a munkaközeg a környezetből elvont hő hatására elpárolog, hideg gáz lesz belőle. A hideg gázt a kompresszor besűríti, ettől erőteljesen felmelegszik és felveszi azt az elektromos energiát is, amelyet a kompresszor működésére fordítottak. A forró gáz a kondenzátornak nevezett hőcserélőben leadja a felvett energiát, ekkor meleg folyadékká válik. A meleg folyadék nyomása még magas, ezt egy nyomáscsökkentő szelepen keresztül vezetik, a nyomás leejtésekor a munkaközeg hirtelen lehűl és kezdődik ismét a körfolyamat a munkaközeg ismételt elpárologtatásával.
A folyamat bonyolultnak tűnik, ennek ellenére egy biztonságosan, karbantartásmentesen működő készülékről beszélünk. A rendszer tervezése viszont komoly hidraulikai és hűtőköri ismereteket igényel.
Kérdése lenne? Hívja ügyfélszolgálatunkat a (27) 548 440-es telefonszámon!
A talaj-víz hőszivattyúval (lásd cikkhez tartozó 1. kép) a talajból úgynevezett talaj kollektorokkal, 1,8 m vagy mélyebb árkokból vonjuk el a hőt. Talajszondás megoldás esetén akár 100 m mély kutakat fúrunk, ezekbe egy vagy két pár műanyag csövet helyeznek, majd a kutakat egy speciális betonnal visszatömedékelik. A talaj kollektorban és szondában hőátadó-fagyálló folyadék kering az elfagyást és a készülék károsodását meggátolva.
A víz-víz hőszivattyúkkal (lásd 2. kép) a vízből kétféle módon vonhatjuk el a hőt. Természetes vizekből, tó-, folyóba helyezett csöveken keresztül áramoltatjuk a vizet az elpárologtató oldali hőcserélőre, vagy fúrt kúton keresztül a talajvizet keringetjük ugyanígy. Természetesen a vizet szűrve kell használni, hogy a készülék ne károsodjon. A lehűtött vizet nem szabad ugyanabba a kútba visszavezetni, ezért a kutas megoldásoknál minimum két darabra van szükségünk. Tó, folyó esetén ez nem jelent problémát, mert a vízből egy fagyálló folyadékkal zárt rendszerben vonjuk el a hőt.
Levegő-víz hőszivattyúval (lásd 3. kép) a levegőből egy kültéri egység segítségével vonjuk el a hőt. A kültéri egység egy nagy felületű hőcserélő (elpárologtató), melyen keresztül ventillátorokkal áramoltatjuk a levegőt, így növelve a felvehető hőmennyiséget.
A hőszivattyúk bizonyos típusai fűtésre és hűtésre is alkalmasak, ekkor a megfordított körfolyamat biztosítja az energiatakarékos hűtést is, így kiváltható a klíma berendezés. A készülék káros anyagot nem bocsát ki.
A levegő-víz hőszivattyúk éves COP-értéke a legalacsonyabb, 3,5-4 közötti érték, de nagy előnyük az egyszerű telepítésben rejlik. Mivel az arányszám hőfokfüggő, alacsony külső környezeti hőmérséklet mellett az arány romlik, megközelíti a 2-t.
A korrekt összehasonlítás végett általában több környezeti és fűtési hőmérséklethez adnak meg COP-értéket. Levegő-víz hőszivattyú esetében általában +10°, +7°, +2°, -7°C esetleg -10°C fokos külső hőmérsékletre és 35°, 50°és 65°C fűtőköri víz hőmérsékletre adják meg a COP-értéket. Víz-víz hőszivattyúnál W10 (azaz 10 °C-ra), míg talaj-víz hőszivattyúknál S0 (azaz 0°C-ra) és hasonlóan 35°, 50° és 65°C fűtőköri víz hőmérsékletre adják meg a COP-értéket.