...

Napkollektor

...

Napelem

...

Hőszivattyú

...

Pellet kazán

...

Pellet Kandalló

...

Faelgázosító kazán

...

Faapríték kazán

...

Szellőzéstechnika

...

Medencefűtés

...

Elektromos fűtés

Tóth Csaba hőszivattyús szaktanácsadónk várja hívását: +36 27 548 440

A hőszivattyúról röviden


Energiatakarékos, költséghatékony, a jövőben is biztos és környezetkímélő – ezek a lényeges értékek, amivel egy modern és szakszerűen telepített hőszivattyú kitüntet. Fűtésre, hűtésre és használati melegvíz előállításra használható hőszivattyúk meghatározó előnyöket kínálnak. A rendszer nagyon egyszerű: a hőszivattyú a környezet hőjét használja fel, ami a természetes hőforrásokban, levegőben, vízben és földhőben tárolódik. Ennek a környezeti energiának a legnagyobb része napenergiából származik, kisebb része a föld belső hője. Ezek a megújuló energiák magasabb szintű kiforrott technológiát igényelnek, és fűtési illetve hűtési célra alkalmazhatók.

Hőnyerés a természetből


A hőszivattyú funkciómódjainak alapja a környezet, - a levegő, talajvíz és föld – megújuló energiaforrásokból vonja el a hőt és ezt továbbítja a fűtési rendszerbe. A mindenkori hőnyerő közeg, ahonnan kinyerjük a hőenergiát, meghatározza hőszivattyú fajtáját.

 

Melyik hőszivattyús rendszerhez illenek legjobban a helyi viszonyok? A Wagner Solar Hungária műszaki tanácsadói tisztázzák a hőnyerő közeg helyi lehetőségeit. Azonkívül felmérik az épület alapterületét, fajtáját, méretét és a hőtechnikáját, a hőleadó oldal fajtáját és munkahőmérsékletét, mivel ezek meghatározó szerepet játszanak a rendszer működésében.

 

Tipp: A legnagyobb hőmérsékletű hőnyerő közeggel érhető el a legjobb jósági fok, ezzel a legalacsonyabb fűtési költség.

 

1. Hőnyerő közeg: víz

 

A talajvíz néhány méter mélyen helyezkedik el, ennek viszonylag egyenletes a hőmérséklete és a megléte, így megvalósítható a hosszú éves működés (engedélyköteles). Az állandó hőmérsékletű +8-12°C-os talajvíz garantálja az optimális fűtési üzemet. A hőnyeréshez szükséges vizet egy nyerő kútból kiszivattyúzzák, mely a hőszivattyúban lehűl és a lehűtött vizet egy másik kútba (elnyelő kút) vezetik vissza. A nyerő kút és az elnyelő kút között 15 méter távolságnak kell lennie. A vizet egy búvárszivattyú termeli be a hőszivattyúba, mely az épületben helyezkedik el. 

 

2. Hőnyerő közeg: talaj

 

A földfelszínben rejlő geotermikus energia 98%-a a Napból származik. Ennek hasznosítása végett úgynevezett talajkollektorokat vagy szondákat helyeznek el abba a rétegbe, ahonnan ki akarják termelni a hőt. A kollektorok vagy szondák műanyag csövekből készülnek, melyekben egy hőátadó-fagyálló folyadék (hőközvetítő folyadék) található. Ezt a folyadékot (közvetítő közeget) egy osztógyűjtő szerelvényen keresztül vezetik be a hőszivattyúba. Többféle közvetítő közeg használható fel a talajkollektoros rendszereknél: Sole (etilén glykol alapanyagú folyadék) vagy direkt elpárologtatású (közvetlenül a munkaközeg kering a talajkollektorokban).

 

3. Hőnyerő közeg: levegő

 

Ha nincs lehetőség a talaj vagy a talajvíz felhasználására, mint hőnyerő közeg, akkor a levegőt is lehetséges felhasználni. Ezt a hőforrást általában kiegészítő fűtéssel szokták alkalmazni, elsősorban bivalens módban. A levegős hőszivattyú -25oC-ig képes kivonni a külső levegőből a hőmennyiséget.

A levegős (levegő-víz) hőszivattyúk döntő többsége osztott rendszerű, azaz a kültérben van elhelyezve az elpárologtató eszköz ami a levegőből vonja el a hőt, míg az épületben egy beltéri egység kerül elhelyezésre.

Azonkívül az OCHSNER ajánlja a Split eszközök használatát: a hőszivattyú a házban védett helyen van elhelyezve és az elpárologtató része a szabadban van elhelyezve.


Hogyan válasszunk hőszivattyút?

Elpárologtató és kondenzátor


A hőszivattyúra működése szempontjából úgy tekinthetünk, mint egy hűtőgépre, a különbség annyi, hogy ez nem csak hűt, hanem fűtésre is alkalmas. Alacsonyabb hőmérsékletű környezetből vonja el a hőt, és magasabb hőmérsékletű közegbe táplálja be.

A hőszivattyú működése


A készülék egy speciális kompresszort, két nagy felületű hőcserélőt, és egy expanziós, más néven nyomáscsökkentő szelepet tartalmaz. Ezek a szerelvények egy hűtőkört alkotnak melyben egy munkaközegnek nevezett anyag kering. A munkaközeg olyan anyag, amely alacsony nyomáson folyadék halmazállapotú és nagyon alacsony hőmérsékleten képes elpárologni. Ha elpárolgott, a nyomásnövekedés hatására erőteljesen megemelkedik a hőmérséklete mely a környezetből elvont és a sűrítésre használt energiát is tartalmazza. Ha egy olyan közeggel találkozik, aminek a hőmérséklete alacsonyabb, akkor ennek átadja a hőjét, ettől pedig kondenzálódik, azaz ismét folyékony halmazállapotú lesz, mely megint képes lesz elpárologni. Ezt a tulajdonságot használják a hőszivattyús technikában. 


A kompresszorhoz viszonyítva egy alacsony és egy magas nyomású kör található, mindkettőben egy hőcserélővel. Az alacsony nyomáson a hőcserélőt elpárologtatónak hívják, ezen keresztül vonják le a hőt a környezetből. A magas nyomású oldalon a hőcserélőt kondenzátornak nevezik, ezen keresztül adja le a munkaközeg a környezetből elvont hőt. A kompresszor egy körfolyamatot tart fenn, azaz tartja mozgásban a munkaközeget. Az elpárologtatóban a munkaközeg a környezetből elvont hő hatására elpárolog, hideg gáz lesz belőle. A hideg gázt a kompresszor besűríti, ettől erőteljesen felmelegszik és felveszi azt az elektromos energiát is, amelyet a kompresszor működésére fordítottak. A forró gáz a kondenzátornak nevezett hőcserélőben leadja a felvett energiát, ekkor meleg folyadékká válik. A meleg folyadék nyomása még magas, ezt egy nyomáscsökkentő szelepen keresztül vezetik, a nyomás leejtésekor a munkaközeg hirtelen lehűl és kezdődik ismét a körfolyamat a munkaközeg ismételt elpárologtatásával.


A folyamat bonyolultnak tűnik, ennek ellenére egy biztonságosan, karbantartásmentesen működő készülékről beszélünk. A rendszer tervezése viszont komoly hidraulikai és hűtőköri ismereteket igényel.


Kérdése lenne? Hívja ügyfélszolgálatunkat a +36 27 548 440-es telefonszámon!


Gorenje hőszivattyúk

Olimpia hőszivattyú

Panasonic hőszivattyú

A hőszivattyú működési elve


A hőszivattyú egy nagy teljesítményű ún. Scroll kompresszort és két hőcserélőt tartalmaz, melyeket körvezeték köt össze. A kompresszor a csővezetékben olyan munkaközeget keringet, melynek igen alacsony a forráspontja, csak nagy nyomás alatt cseppfolyósodik, kis nyomáson és alacsony hőmérsékleten elpárolog. A munkaközeg az ózonpajzsra nem ártalmas, nem gyúlékony, mérgező anyagot nem tartalmaz.

A hőszivattyú működési elve


A folyamatábra indításához kérjük húzza az egeret a kép fölé!



A munkaközeget egy kompresszor tartja mozgásban. A hideg oldali (jobb) hőcserélő előtt a folyékony halmazállapotban lévő munkaközeg nyomását egy nyomáscsökkentő (expanziós) szelep leejti 1,7 bar-ra. Ekkor a munkaközeg hevesen elpárolog, -2°C-ra lehűl és a párolgáshoz szükséges hőt a hőcserélő másik oldalán átfolyó környezeti közegből (levegőből, talajból, vízből, szennyvízből stb.) vonja el, annak lehűtésével. A 3°C-ra felmelegedett munkaközeget a kompresszor besűríti 13,5 bar nyomásra, melynek következtében a lecsapódó munkaközeg felmelegszik 73,5°C-ra. A lecsapódásnál felszabadul az a hő, melyet a környezetből elvont, megnövelve a kompresszorba betáplált és hővé átalakult energiával. Mindezt az energiát a másik hőcserélőn áthaladva átadja a fűtési rendszerben keringő fűtőközegnek.

Ismerje meg az általunk forgalmazott hőszivattyús rendszereket!

Gorenje hőszivattyúk

Olimpia hőszivattyú

Panasonic hőszivattyú


Melyik hőszivattyút ajánljuk Önnek?


A hőszivattyúk típusát az alapján határozzuk meg, hogy milyen környezeti közegből vonja el a hőt, és milyen közegnek adja át. Ez alapján három típust különböztetünk meg, talajból-, vízből-, levegőből vonják el az energiát és mindhárom víznek adja át. Azért víznek, mert jobb a hőátadási tényezője, mint a levegőnek, és a szállítása is egyszerű, közvetlenül a fűtési rendszerbe vezethető.

Hőszivattyúk típusai


Talaj-víz hőszivattyú


A talaj-víz hőszivattyúval (lásd cikkhez tartozó 1. kép) a talajból úgynevezett talaj kollektorokkal, 1,8 m vagy mélyebb árkokból vonjuk el a hőt. Talajszondás megoldás esetén akár 100 m mély kutakat fúrunk, ezekbe egy vagy két pár műanyag csövet helyeznek, majd a kutakat egy speciális betonnal visszatömedékelik. A talaj kollektorban és szondában hőátadó-fagyálló folyadék kering az elfagyást és a készülék károsodását meggátolva.


Víz-víz hőszivattyú


A víz-víz hőszivattyúkkal (lásd 2. kép) a vízből kétféle módon vonhatjuk el a hőt. Természetes vizekből, tó-, folyóba helyezett csöveken keresztül áramoltatjuk a vizet az elpárologtató oldali hőcserélőre, vagy fúrt kúton keresztül a talajvizet keringetjük ugyanígy. Természetesen a vizet szűrve kell használni, hogy a készülék ne károsodjon. A lehűtött vizet nem szabad ugyanabba a kútba visszavezetni, ezért a kutas megoldásoknál minimum két darabra van szükségünk. Tó, folyó esetén ez nem jelent problémát, mert a vízből egy fagyálló folyadékkal zárt rendszerben vonjuk el a hőt.


Levegő-víz hőszivattyú


Levegő-víz hőszivattyúval (lásd 3. kép) a levegőből egy kültéri egység segítségével vonjuk el a hőt. A kültéri egység egy nagy felületű hőcserélő (elpárologtató), melyen keresztül ventillátorokkal áramoltatjuk a levegőt, így növelve a felvehető hőmennyiséget.


A hőszivattyúk bizonyos típusai fűtésre és hűtésre is alkalmasak, ekkor a megfordított körfolyamat biztosítja az energiatakarékos hűtést is, így kiváltható a klíma berendezés. A készülék káros anyagot nem bocsát ki.


A helyszíni adottság függvényében lehet kiválasztani az optimális megoldást. Szakembereink a helyszíni felmérés alkalmával minden lehetőséget megvizsgálnak, és kész javaslatot tesznek Önnek a hőszivattyús rendszer típusár vonatkozóan is.


Kérdése lenne? Hívja ügyfélszolgálatunkat a +36 27 548 440-es telefonszámon!

Mit mutat a COP-érték?


A hőszivattyú jósági fokát vagy hatásfokát az alapján határozzuk meg, hogy a befektetett villamos teljesítményhez képest mennyivel nagyobb hő teljesítményt szállítottunk. Mindkét mennyiséget kWh-ban mérve a hányadosuk átlagosan 2-6 között mozog. A hányados teljesítménymutató vagy munkaszám néven is ismert, rövidített de gyakran használt neve fűtésnél COP, hűtésnél EER.

A hőszivattyú teljesítménye COP-ben kifejezve


A teljesítménymutató értéke attól függ, mekkora hőfokkülönbséget akarunk a hőszivattyúval lefedni. Minél kisebb ez a hőfokkülönbség, annál jobb lesz a hőszivattyú teljesítmény mutatója. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a hőszivattyú az alacsony hőmérsékletű fűtőfelületekhez a leghatékonyabb. Mivel a víz hőmérséklete állandónak mondható így átlag hőmérséklete a legmagasabb, a víz-víz hőszivattyúk a leghatékonyabbak, ezek akár a 6 fölötti COP-értéket biztosítanak. A talaj-víz hőszivattyúk COP-értéke alacsonyabb, ez az érték 4-5 között alakul, viszont zárt rendszer lévén a legbiztonságosabb üzemmódot kínálják.


A levegő-víz hőszivattyúk éves COP-értéke a legalacsonyabb, 3,5-4 közötti érték, de nagy előnyük az egyszerű telepítésben rejlik. Mivel az arányszám hőfokfüggő, alacsony külső környezeti hőmérséklet mellett az arány romlik, megközelíti a 2-t.


A korrekt összehasonlítás végett általában több környezeti és fűtési hőmérséklethez adnak meg COP-értéket. Levegő-víz hőszivattyú esetében általában +10°, +7°, +2°, -7°C esetleg -10°C fokos külső hőmérsékletre és 35°, 50°és 65°C fűtőköri víz hőmérsékletre adják meg a COP-értéket. Víz-víz hőszivattyúnál W10 (azaz 10 °C-ra), míg talaj-víz hőszivattyúknál S0 (azaz 0°C-ra) és hasonlóan 35°, 50° és 65°C fűtőköri víz hőmérsékletre adják meg a COP-értéket.


Kérdése lenne? Hívja ügyfélszolgálatunkat a +36 27 548 440-es telefonszámon!


Gorenje hőszivattyúk

Olimpia hőszivattyú

Panasonic hőszivattyú



Ügyfélvélemények

Wagner Solar Hungária Kft. számokban

1000+

telepített rendszer (db)

15 év

tapasztalat

96729600

összes megtermelt energia (kWh)

33855 tonna

széndioxid-megtakarítás